FIGYELEM: A MALTeR (2016 november-2017 december) sajnos bezárt. TALÁLJ MAGADNAK MÁSIK CÉLPONTOT A KOCSMATURISTA TÉRKÉPÉN:
Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsma-élet és kocsmakultúra, kocsmakaja kultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista
A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista
Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.
A cikk már csak a Kocsmaturista Archivum része:
A MALTeR sörétterembe a novemberi megnyitó óta már amúgy is visszatértem, de különösen vonzó volt a meghívás az újdonságaik bemutatására. Eleve nagyon szimpatikus koncepció nekem ez, hogy valaki idehaza is egyszerű, de minőségi és ötletes kajákat kínál fel sörözés mellé. Az, ha ezt a megújulás és a kísérletezés jegyében is teszik, dupla pont! Új ételeken kívül most még egy bosnyák rakija- és likőrcsaládot is bemutattak.
Kifejezetten szívemen viselem a MALTeR pályafutását, mert azt gondolom, hogy az ő irányukba érdemes a mai magyar kocsmakultúrának elindulni. Az én fejemben egy ideig még nyugtalankodott a kérdés, hogy jó-e az, hogy nem csak magyarországi, hanem tágabban közép-európai kocsmakajákat is sorakoztatnak az étlapon. Persze nem kellene ennek kérdésnek lenni egy olyan vendéglátói környezetben, ahol egyértelműen lehetne a kocsmáknak legalább felében egyszerű magyaros egytálételeket kapni. Vagy ahol a hazai kisvendéglők nem a legsablonosabb sörökkel egészítenék csak ki a nemzeti fogásokat. Mivel nem ez a helyzet, egy közép-európai könnyű étkeket ilyen kombinációban összefogó mai söröző nem kevésbé és nem jobban hiánypótló Budapesten, mintha csak magyar arculatú lenne. Az pedig rögtön bizonyos, hogy az ételkínálata így még ritkább kincs.
Múltkor már kóstoltam zurek lengyel levest, Wellington hurkát, házi lekváros nudlit, stb. Most az én életemben csak debütáló, a bécsi konyhához jegyzett és Ferenc József kedvenceként idézett, Tafelspitz-cel (tányérhús) ismerkedtem meg. Jött is nekem a kérdés, mikor felvállaltam, hogy először eszem: minek éltél idáig? Híresen kevésfajta húsételt eszek, és még csak nem is nagyon kísérletezek, de most tettem egy próbát, elvégre a hurkát is a MALTeR-ben szerettem meg.
Persze a MALTeR-ben először kóstolni valamit kicsit csalás, mert ők minden kaját újrakevernek saját kreativitásuk szerint. Hagyományos marhafartő helyett ezt például marhapofával és marhanyelvvel készítik. Hozzá a tormamártásnak és a fehér- és sárgarépának viszont van hagyománya. A nyelv megkóstolásával messzi határaimat léptem át. A pofa kifejezetten ízlett, a tócsni meg hajjaj!
Révész Robi, a hely atyja kreatív laborként hivatkozott a konyhájukra, büszkén és hálásan megnevezve a szakácsokat, Haibach Andrást és Bartus Dávidot.
Jött a második újdonság, a Hekkelberg Fux vörös sör hozzáadásával készült Rókafogta pörkölt, tejföllel, chilis babbal. Engem megtalált!
Magyaros értelemben nagyon nem vagyok pörköltes típus, de itt a csilis bab-hasonlóság jobban dominált. Ezután érkezett a puliszka, két sajtos változatban, kis feltétekkel. Jó fogások voltak.
Kísérőnek egy bosnyák rakija és likőrcsalád, a Monogram mutatkozott be.
A rakija ugye a pálinka szláv megfelelője. A hazai forgalmazói személyesen mesélték el a gyártó család déli rakijafarmján szerzett tapasztalatokat. A dinasztiának megvalósult álma ez a termékcsalád, és nagyon fontos nekik, hogy kik forgalmazzák, és nagyjából két napot töltöttek megismerkedéssel, mielőtt az üzleti részéről is tárgyalni kezdtek volna. Tényleg jóarcnak hangzanak. Megnézhettük a bemutatkozó könyvüket, amiben a cég vezérigazgatója egyszerűen csak hedonistaként titulálja saját magát. A forgalmazók lelkesedése is nagyon átjött.
Szabó Péter mesélte, hogy céljuk felemelni a magyar likőrkultúrát arról a szintről, hogy az emberek egyértelmű asszociációja főleg a Baileys legyen. Többfélét kóstoltunk, mindkét műfajból. A kedvenc zöld dió likőrnek amúgy is hódolója vagyok, de mivel ez további aromákkal dúsított verzió, így egyediség is. Büszkeségük, hogy egy kóstoltatáson Széll Tamás séfnek is sikerült vele örömet okozni. Egyszer talán ki is főz belőle valamit. A másik három változat is ízlett és van még sok.
Jó úton haladt tovább a MALTeR, és nem is csak az étlap és az itallap tekintetében. Elkészült időközben a Seress Rezső emlékfal és megindították az élőzenei koncerteket. Robinak fontos, hogy ne is szakadjanak el teljesen a Kispipától, de el is különüljenek.
Élőzene ugye a Kispipában eleve volt, a most is jelen lévő élőkutyát, Mukit viszont viccesen a saját reformjuknak feltételezik. A művészet egy másik ága is ránk kacsint már a díszletben. A Kassákék című redőnyfestményt egy közeli árverésről szerezték be, mert a csapat közös kedvence lett. A legendája, hogy Kassákék egykori házának pincéjében találták. Cél a vizuális művészet szerepeltetése is a beltérben, ha nem is bécsi kávéház jelleggel, de európai söröző jelleggel mindenképpen.
Nem csak hallottam, hanem láttam is, hogy jól működik a koncepció. A rendezvényen kívül is látványosan sokan voltak, ráadásul feltűnően sok női vendég. Úgy hallottam, hogy a vendégek veszik a lapot a két profilt illetően. Sörözni jönnek, de előre tudják, hogy enni is fognak. Mások meg talán fordítva vannak ezzel. Megkötött a MALTeR!
MALTeR Facebook oldala: https://www.facebook.com/gloomycraftbeer/?fref=ts
Cím: 1071, Budapest, Akácfa utca 38.
Nyitvatartás: 13:00-22:00
A fotókat elkövetője egyet kivéve, Borzavári Csaba barátom.