6 bajai kocsma után önámítás lenne kijelenteni, hogy ismerem a helyi kocsmavilágot, de elmondhatom, hogy keveset, de mélyet merítettem. Megfordultam belvárosi, külvárosi, fiatalos és retró kocsmában. És mindenhol megtaláltam a laza bajai atmoszférát, azt a derűs nyugalmat és lelassulást, ami a várost olyannyira jellemezte.
A város megfejtése (CIKK) után a főtérről, a Sugovica partján indul el a bajai kocsmatúra, útban a piac felé. A parton a piac előtt 5-6 vendéglátóhely színes konglomerátuma terül el egy parkoló és a folyó közé ékelődve: kávézó, lángosos, western stílusú étterem Serrano Saloon néven, kocsma, lottózó, kisbolt.
Két hely már reggel nyitva, tele kávézó helyiekkel, hogy délután átalakuljon kocsmává. Ez a kocsmakávézó-műfaj már a délszláv világot idézi meg, én odavagyok értük. Valamiért minden egység büszkén hirdeti, hogy van ingyen wifi, még a lángosos is.
DANIEL'S CAFE - Kérj bármit, a Sugó partján megkapod!
A város felől az első hely neve: Daniel’s Cafe & Lounge a töltésről nézve. Aztán a teraszra leérkezve és az itallapon már csak Daniel’s Cafe. A bejárat fölötti táblán pedig Dani kávézója. Mondanom sem kell, ebben a sorrendben lesz a név egyre szimpatikusabb. Persze vihettek volna egy kis következetességet, de talán éppen a sokféleség koncepció.
Az itallapon és az utcai táblán is hirdetik: „Üdvözlünk a randiplaccon” – „Baja a Világ Közepe! : )” – „Baja legszebb panorámája : )”.
A vendégtér is tele emotikonokkal és feliratokkal. Kirendelem az első presszómat. Ez a hely istenbizony szokatlan: a presszó mellé két darab gabonapelyhet hoznak, és egy cetlibe csavart motivációs üzenetet. Lassan összeáll a kép, mintha a helyi gimnazistáknak szólna a koncepció. Ennek ellenére a vendégkör inkább középkorú, legalábbis délelőtt 10 körül.
A kávé- és sörválasztékra nincs panasz, Café Pascucci készül az olasz gépben. Külön kávélapon húsznál is több kávéfajtát ajánlanak, a mezei ristrettótól a marocchinóig A csapon Pécsi lager és Mort Subite meggysör. Tehát már átléptük a Délkeleti Sörtérítőt, itt már Pécsit csapolnak. Ennek kifejezetten örülök, mert Magyarországon sokszor hiányzik a regionális sörtudat (ami a szomszéd országokban a legtöbb régióban megvan). A kínálat többi része egy teljes értékű kávézót és kocsmát takar, többféle forró csokitól bajai pálinkáig mindenki megtalálja a számítását.
Az itallapon reklámozott panoráma valóban megvan, ha az ember eléggé kint ül a teraszon. Tartozott a helyhez egy faépítésű terasz a parkoló túloldalán, közvetlenül a Sugó-parton, de látványosan rossz állapotban van és lánccal le is zárták. Kár érte, mert a belső teraszról a parkoló autók takarják a „Város Legszebb Panorámáját”.
A berendezés a teraszon a délszlávoknál jellemző fonott bútorokból áll, a belső részen pedig enyhén szólva eklektikus: fehér bőr kanapé, dohányzóasztalok, hagyományos asztalok, falba épített Buddhák, diszkógömb, Jin-Jang alakú tükör, végül a falon a „Baja a Világ Közepe : )” felirat. De egy plazmatévé és egy vízipipa is gazdagítja a helyet, épp a fekvő Buddha szomszédságában. Számomra ez a mértékű ingerhalmozás már túl sok, a Daniel’s Cafe egyszerre minden szeretne lenni. De biztos vagyok benne, hogy megvan az erre vevő célközönség (vö. randiplacc), hiszen 18 éve él és virul a hely.
Daniel’s Café cím: Baja, Sugovica sétány, 6500
VÁROSKAPU SÖRÖZŐ - A bajaiság küszöbét itt léped át
A bajai belváros és a buszállomás közötti néhány utca a város egy nyüzsgő része, az ingázók itt sétálnak végig kényelmes negyedórát a busz, vagy újabb öt percetPázmány utcánál található társasház bástyaszerű tornyokkal. a vonat peronjáig. Ez Baja kapuja, és mint minden frekventált helyszínen, az aktuális vezetés itt is előszeretettel nyúlt bele a városszövetbe. Itt már kevésbé érződik a békebeli Baja, de cseppet sem unalmas környezet. Bajának kísérletező kedvű építészek jutottak, a legtöbb épületet a szabadabb hangulatú nyolcvanak években emelték. Ezek közül némelyik meghökkentő formavilágú, mint a Pázmány utcánál található társasház bástyaszerű tornyokkal. Szürkületben sétáltam a belváros felé, amikor megpillantottam a tornyait. Azonnal odavonzott az épület, a lekerekített formák a közeli Vajdaság jugoszláv tömbházait idézték. Az egyik torony aljában pedig egy kocsma terasza csalogatott. Engedtem neki.
Véletlen egybeesés, de a délszláv párhuzam itt is rögtön visszaköszön: a terasz kiköltözött a járdára, a fonott székek között alacsony raklap-asztalok, a kocsma élete együvé vált az utcáéval. Egy csendes mellékutcáról van szó, a vendégek a közeli lakók, érkezésemkor kora este csak egy hármas férficsapat sörözött. Az utcai terasz mögött egy kisebb „magasterasz” is helyet kapott három asztallal, emögött pedig a kazettás ablakon hirdeti a felirat: Városkapu Söröző. Urbanista szívemet megdobogtatja ezt az elnevezés, olyan jól ragadja meg a környék helyzeti energiáját. Mindezt ráadásul úgy, hogy a főcsapástól egy sarokkal távolabb, csendes utcában várja a beavatottakat.
Minden arra enged következtetni, hogy a Városkapu egy szűk kör törzshelye: beltéren is csak három asztal fért el, sötét faburkolat mindenhol, a berendezés a kocsmával egyidős, a kocsma pedig látszólag az épülettel. Akkor még tudhatták, minden társasháznak jár egy saját söröző. Ráadásul, jó délszláv vonásként a kávé-vonalat is komolyan veszik olasz kávégéppel.
A faburkolatok (még a mennyezetet is beleértve) egészen egyedivé teszik a kocsmabelsőt, a kedvencem az a lámpa volt, amit utoljára a régi orosz metrókon láttam a budapesti metrófelújítás előtt. Kirendeltem egy Sopronit (emellett Heineken van csapon), leültem vele a teraszon és hagytam, hogy a városkapu kinyíljon előttem, miközben leereszkedik az este. Maradandó élmény volt, bármikor megismételném. Minden városnak ilyen kapuja legyen.
Városkapu söröző cím: 6500 Baja, Pázmány Péter utca 2.
BORBISTRO kávé•konyha•sonka - A bajai mediterrán kapcsolat nagykövete
Kilóg a kocsmák közül, hiszen távolról sem kocsma, de vétek lenne nem megemlékezni róla. Kocsmaturistához hasonlóan én is következetesen kerülni szoktam a turistásnak kinéző, főtéri egységeket. Egész idő alatt a fősodor mögötti Baját kerestem. A főtéren 3-4 alkalommal átsétálva mégis egyre jobban vonzott egy terasz Borbistro feliratú, egyedi napernyőkkel a tér déli oldalán. A második este, a nap zárásaként végül megadtam magam.
Bor. Kávé. Konyha. Sonka. Ezzel a négy hívószóval jelzik a hely rendeltetését, egy egészen egyedi élményt hozzáadva Baja egyébként sem unalmas világához. Olasz salumeriák hangulatát idézi a hatalmas sonka- és szalámiválaszték a borok mellé. A borok között a hely saját borai mellett a szekszárdi és hajósi borvidék családi pincészeteiből lehet válogatni. De a hozzám hasonló sörösök sem csalódnak, a Borbistrónak saját kézműves söre van. A korcsolyák pedig az említett sonkaválasztékban nem merülnek ki, többoldalas sajtlap (olasz és magyar sajtokkal), görög olajbogyó-válogatás, olasz szárított paradicsom bőségének zavarában sokszáz kilométerrel délebbre érzi magát az ember. Tulajdonképpen ez az egyetlen (nem)kocsma Baján, ahol az ital mellé komolyabb harapnivalót kérhet a vendég, ráadásul nem akármilyen minőségben. Kétségtelen, hogy nem egy zsíroskenyér áráért, de tetszettek volna zsíroskenyeret gyártani, bajai kocsmárosok.
Tehát ha Baján különlegesebb bor vagy sör mellé valami igazán jót akartok harapni, el sem kell hagyni a főteret.
És bár nem tartozik a kocsmaturizmushoz, de nem tudom nem megemlíteni az itteni kávét. Az esti pozitív élmény után reggel visszatértem a Borbistróba egy napindító feketére. A ristretto annyira mellbevágóan jó, hogy két sarok után visszafordultam még egyre. A városháza és folyópart díszleteivel a háttérben ez a tökéletes bajai napkezdés helye, bármennyire is főtéri. Ráadásul az olasz kávét a megszokott olasz egyeurós áron adják, ennyiért igazán megéri a reggeli fényben nyüzsgő Baját élvezni a teraszról egy remek ristretto mellett.
Borbisztró cím: 6500 Baja, Szentháromság tér 4.
ZRINYI SÖR-VÁR: Kocsma a városi világtól távol, mégis 10 percre a főtértől
A főteret dél felé elhagyva gyorsan elfogynak a háromemeletes házak és a kapualjakból a boltok is. Öt perc gyaloglás után már tisztán egyszintes lakóövezetben sétálok, de a háztetők mutatják, itt már száz-százhúsz éve laknak. Faragott kapualjak, kovácsoltvas kilincsek, rozsdás telefonpóznák vezetnek egyre távolabb a főtértől. Egy ponton az aszfaltot felváltja a macskakő, lassan az út is kiszélesedik, többméternyi zöldet hagyva a házak és az úttest között.
Egyre falusiasabb a látkép, a betorkolló utcák már burkolatlanok (a főtértől még mindig tíz percre), és egyszer csak váratlanul felbukkan egy kocsma. Ott, ahol a legkevésbé számítanék rá. És ezek a meglepetések az igazi találatok. Messziről feltűnik a Sopronis cégér, közelebbről már a felirat is: Zrínyi Sör-Vár.
A járda és az úttest közötti sövény itt egy apró udvart fog közre, egyik felében letámasztott bicikli és dohányzóhely, másik felében egyetlen szabadtéri asztal. Vidéki idill a belváros szélén. Tudatosan, image—építésssel ilyet nem lehet létrehozni, ezt maga a városszéli történelem alakította ki a legkisebb szándékosság nélkül.
Belépve látszik, hogy ebbe a kocsmába a környező egy-két utca népe jár, szinte egy családi nappali képét mutatja. Összesen három asztal, egy párducmintás kanapé, középen egy biliárd, a falnál egy kandalló. Ha ez nem lenne elég az otthonossághoz, egy macska is a kocsma tartozéka.
Szóba elegyedem a kinti bicikli tulajdonosával, aki az egyetlen vendég délelőtti érkezésemkor. Jó erőben lévő nyugdíjas, mesél a régi fürdőzésekről a Sugóban, a 30 kilométeres gyaloglásokról a földekre, a halászléről. Az egyik történet csak megerősíti a sejtésemet, hogy ez az utca a születése óta szinte nem változott. Ugyanazok a macskakövek, ugyanazok a háztetők.
Aki egy hetven évvel ezelőtti városszéli látképre szomjazik, ne hagyja ki Baján a Zrínyi utcát (és ezzel a kocsma névadására is fény derült).
A kocsma berendezése is olyan, mint a neve: nem akartak világraszólót alkotni, nem alkotott PR-csapat koncepciót, egyszerűen létrejött közösségi nappali a környező utcák lakóinak. A lakók segítettek a felújításnál, berendezésnél, és ők is tartják életben. Tényleg nagyon szűk körről van szó, mert csapolt sört nem éri meg tartani, nem fogy el. Helyette van egy meglepően széles palackos sörválaszték, a Sopronitól a Csíkin át a Birra Moretti—ig. Sörkorcsolyának csak a szokásos ropi-mogyoró-chips kapható. A fiatal pultoslány a bácsival ellentétben nem közlékeny egy „utcánkívülivel”, de a vendégkör odavan érte a bácsi szerint.
Még sok ilyen rejtett kocsmát szeretnék találni, mint a Zrínyi. Amit a Google Maps sem tart nyilván, az a hely az igazi találat.
Zrínyi Sörvár Cím: 6500 Baja, Zrínyi utca 21.
PIACI KOCSMA - Amit a felújítás ad és elvesz
Ritkán fordul elő, hogy egy kocsma neve a látogatás után sem derül ki, és semmi nem enged rá következtetni. A félig már felújított bajai piac bejárásánál fedeztem fel. Az új csarnok oldalában kapott helyet, látványra néhány hete adhatták át (2020. szeptember).
Egészen szürreális élmény, ahogy a posztmodern berendezésű, fiatalosan dizájnolt, inkább kávézóra hajazó helyet birtokba veszi a kocsma régi törzsközönsége a kocsmárosnővel együtt. Borvirágos arcok, rekedtes beszélgetések, tízórai felesek olyan díszletek között, ami egy budai irodanegyed kávézójáé lehetne.
A hely neve pedig nem derül ki, mert se belül, se kívül nem jelzik. A kedvenceim a piaci kocsmák, ahonnan egy sör-kávé mellől lehet megfigyelni a zsongást. Sajnos a felújítás olyan, idegen stílust erőszakolt rá erre a helyre, ami éppen a szerethető részét tüntette el. De szeretném megadni neki az esélyt, hogy miután elmúlik a festékszag és kevésbé lesz makulátlanul tiszta az új piac, a kocsma is újra felvegye a kedvesen lepukkant piacos arcát.
MINI KÁVÉZÓ - Titkos ajtó a Balkánra
Nevében ellentétben elsősorban kocsma, és csak másodsorban kávézó, mivel csak viszonylag későn (10 órakor) nyit. Én nyitásra érkeztem. A főtértől nem messze, mégis eldugott helyen, a Grauaug utcában egy egyszerű fehér cégér és egy letámasztott bicikli mutatja a bejáratot.
Belépve a tér kicsit angol pubos, kicsit osztrák kávézós a sok sötétbarna fa és a piros plüsshuzatok miatt. Egészen szép az összkép, ráadásul az egyik falat tükrökkel csempézték végig, magukra a tükrökre írva filccel a kínálatot. Érezni lehet, hogy a kávézóval szeretettel törődnek, ötletesen használnak minden felületet, még az ajtófélfát is vendégeknek szóló üzenetekkel írták tele.
Még egy kicsit a hangulatról, mert különösen megfogott. A masszív padok miatt minden asztal egy külön világ, a hely kiváló csendesebb beszélgetésekre kettes-hármas társaságokban. Erre a belső tér félhomálya még egy kicsit ráerősít, mindezt pedig ellensúlyozza a tükrökkel kirakott fal: minden sarokba belátni és tágassá válik az egyébként nem túl nagy helyiség.
A szeptemberi délelőttön azonban a kocsmabelső üres, a vendégkör – velem együtt – a titkos belső teraszt választja. Titkos, mert az utcáról belépve semmi nem utal rá, és belső, mert egy zárt terecskétől sövény választja el. Első látásra belebolondultam.
A teraszt borostyán és vadszőlő futja körbe, néhány tuja is elfért a sarokban. A sövény túloldalán egy név nélküli, csendes kis tér új társasházakkal körülvéve. Fővárosi párhuzammal olyan, mintha egy pesti bérház belső udvarán lennénk, a város zajától elzárva. Pedig Baja főtere, a Szentháromság tér innen 50 méterre van egy átjárón át.
Közhelyesen hangzik, de a Mini Kávézó a béke szigete a főtér nyüzsgő, turistás helyeinek tőszomszédságában. Ezt ki is használják a helyiek: középkorú és nyugdíjas férfiakat látok egy sör mellett újságot olvasni, hallok értelmiségi mederben beszélgetni. Mindenki biciklivel érkezett, a bringák letámasztva, a mozdulatok ráérősek. Itt megtalálni vélem azt a délies életérzést, ami Bajára vonzott.
Végül a választékról: csapolnak Sopronit, Krusovicét, Strongbow cidert és Mort Subite meggysört. A 4 sörcsap (még ha nem is mindegyik sör) bajai viszonylatban átlag fölötti, ráadásul az egyéb italválaszék is erős. Ötféle folyó bor, hatféle whisky, helyi pálinkák, ötletes koktélok (kalasnyikov, málnatüske, fehérorosz). Ez annak ellenére feltűnt, hogy nyáron alapvetően sörös vagyok.
Ha futólag jártok Baján, és csak egy kocsmát kellene javasolnom, akkor egész biztosan a Mini lenne az: pont annyira igényes, és éppen annyira nem extravagáns, hogy feszélyezettség nélkül magunkba szívhassunk a megénekelt bajai déliséget.
Mini kávézó cím: 6500 Baja, Grauaug Ármin utca 3.
Baja a nagy kocsmaturista.hu térépen
(Kattintsatok a képre a megnyitáshoz!)
Külön ikonnal és rétegen találhatók a Kocsmográfus állomásai
E cikk szerzőjéről
Ezt az írást a Kocsmaturista weboldal első vendégírója, „Kocsmográfus” Levi készítette.
Bemutatkozik a Kocsmográfus
A fotókat is maga a szerző készítette. További felhasználásuk egyeztetés után, forrásmegjelöléssel lehetséges.
Cikkajánló
A cikk közvetlen előzménye Baja városélményéről szól:
Ahol még a Duna is lelassul: Baja
Kapcsolódó cikk az átszállóhelyet jelentő Bátaszékről és a vasútállomás környéki Cikádor büféről:
Bátaszék és a Cikádor büfé
Környékbeli település bakancslista
Baja közeli vagy kicsit távolabbi környékén még a következő települések feltérképezéséhez fogadunk köszönettel aktív segítséget:
- Szekszárd
- Hajós
- Kalocsa
- Paks
- Mecseknádasd
- Tolna
- Villány, Villánykövesd
- Harkály
- Siklós
- Zombor (Szerbia)
- Eszék (Horvátország)
ÁLLANDÓ FELHÍVÁS
Ha szeretnéd, hogy idővel a Te környékedről, városodról vagy kedvenc városodról is készüljön hasonló beszámoló, útmutató, kérlek, ne fogd vissza a tippjeidet!
Folyamatosan fürkészem és feljegyzem az izgalmas kocsmaélettel rendelkező városok, városrészek hírét Magyarországon belül és kívül, hogy a közelben járva, ne hagyjam ki őket. Ugyanígy érdekelnek a magukban vonzó kevésbé ismert városok, és várostól függetlenül az ikonikus, külön látogatásra érdemes kocsmák is.
Javaslataitokat szintén nagyon szívesen fogadom a kocsmaturista@kocsmaturista.hu címen vagy üzenetben a Kocsmaturista Facebook oldalán: www.facebook.com/kocsmaturista
Kövessétek a Kocsmaturista oldalt a Facebookon is!
A Kocsmaturista FB-n korábbi összefoglalókkal szemben naprakészen is követhető, hogy éppen mi történik / hol tart a küldetés.
A következő kép utat mutat, hogy a kedvelésen túl hogyan kaphat értesítést minden bejegyzésről, aki szeretne. E képre kattintva is eljuttok a Kocsmaturista Facebook oldalra:
Csatlakozzatok a Kocsmaturista Facebook csoportjához is!
Várom a képeitek, hangulatjelentéseiteket a kedvenc törzskocsmátokból, akár utazásban közben felfedezett kocsma-gyöngyszemekről!
Ugyanide jöhetnek kocsmában elcsípett aranyköpések is:
www.facebook.com/groups/kocsmaturista
Ha pedig komolyabban is meg tudtok mutatni egy kocsmát kívül-belül és címmel, akkor pedig szakmai elismeréssel javaslom a Kocsmablog kezdeményezését, a közösségi kocsmagyűjteményt:
Kocsmaturista oldal az Instagramon
A legfrissebb kocsmai és városi helyzetjelentésekért, bejelentkezésekért a folytatásos kocsmatúra legújabb állomásaiból, kövessétek a Kocsmaturista Instagram oldalát is:
A régi Minit a kocsmasiratóba mondjuk megérné. Infók, emberek, történetek.
Ez megírásra méltóan hangzik, hálásan köszönöm a hozzászólást! Mit érdemes tudni a régi Miniről? A szeptemberben tapasztalt Mini már egészen belakottnak tűnt, nem is merült fel a gondolat, hogy egy már egy második.