Ezen az oldalon egy csokorban igyekszem előre válaszolni a legkézenfekvőbb fennakadási témákra.
Fotótéma
A FOTÓK MINŐSÉGE:
A fotóim a hangulatot akarják visszaadni. Kocsmákban legtöbbször gyors kattintással készülnek, direkt telefonnal, nem figyelemfelhívó fényképezőgéppel. Nem próbálnak profi fotók lenni, csak megfelelő közvetítői az élménynek, abszolút felhasználói és nem PR szemszögből. Pont, mintha a barátainak küldene valaki fotón hangulatjelentést egy-egy adott helyről.
Emellett szívesen dolgozom együtt non-profit módon a küldetésemhez szívesen csatlakozó akár felfutó fotósokkal/videósokkal, fotóstanoncokkal forrásmegjelöléssel. A tapasztalat alapján ez akár egyéb felkérésekhez is vezethet számukra. Ha ez érdekes lehet számodra, írj kérlek a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra. Tekintve, hogy sokfelé járok, keress akkor is nyugodtan, ha nem budapesti fotós vagy videós vagy, hanem bárhol Magyarországon, sőt akár külföldi magyarként is.
EMBEREK A FOTÓKON:
A díszletet, a belteret sokszor direkt üres állapotban fotózom. Ezért ha egy képen nincs vendég, nem jelenti, hogy a kocsmában sincs. Jó ideje már igyekszem minden arcot és rendszámot felismeretlenségig homályosítani a képeimen, ha a gazdája nem önszántából vagy jóváhagyással szerepel. Az elején nem még csak alkalmi megítéléssel homályosítottam vagy nem. Ha felismered régi képeimen magadat, szerettedet előnytelenül, vagy ellenségedet túl előnyösen, írj nekem kérlek a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra és leveszlek vagy kihomályosítalak titeket!
Helyesírás, korrektúra
Szimpatizálok az igényes írásképpel, és szívesen fejlesztem a helyesírásomat és a stilisztikámat. Mégsem lehet ez a legfontosabb! Non-profit cikkekben most (2020. májusi állás) nem működöm együtt korrektorral. Mivel én sem tudok nekik fizetni, nem várhatok el gyorsaságot. Az amúgy is lassan elkészülő cikkeknél még korrektúrára várás napokkal hosszabbíthatja meg a megjelenést. Hiszek abban a mondatban, hogy „a kész jobb, mint a tökéletes”.
Egy makulátlan helyesírású publikálatlan cikk senkit nem vezet el érdekes új kocsmákhoz vagy izgalmas új városrészekbe.
Szívesen veszem a figyelmeztetéseket, ha elírásokat és hibákat találtok. Én minden cikkemet átnézek megjelenítés előtt még kétszer, de a sok átírás miatt az átlagosnál nagyobb a hibaesély. A saját hibánkat pedig nehezebb kiszúrni, hiszen könnyen azt olvassuk vissza, amit odaszántunk, nem azt, amit leírtunk helyette. Nem ígérhetem, hogy minden apróságot kijavítok, mert az is újabb perceket vesz el a hasznosabb új tartalomgyártástól. Ám, ha valami érthetetlen, félrevezető, pontatlan, főleg, ha hamis, azt azonnal helyesbítem!
AZ ALSÓ ELSŐ IDÉZŐJEL ESETE
Tudom, hogy a magyar szabályozás szerint az első idézőjelnek az alsó indexben kellene szerepelnie, de a WordPress felsőt tesz helyette. Numerikus billentyűzet nélkül nem tudom kóddal sem beírni. Egy ideig nyitva tartottam másik fülön egy alsó idézőjelet és mindig bemásolgattam, de abbahagytam, mert lassítja az írást. Tudjon róla mindenki, akinek ez bármiért zavaró, hogy ismerem a szabályt, és szívesen alkalmaznám is, de inkább megkímélem az szerkesztői munkát a felesleges köröktől. Kérlek nézzétek ezt el nekem!
A dimanikusan változó tartalomról
Weboldalgazda életem egy pontján odajutottam, hogy a legjobb lenne mindig új bejegyzések helyett a már meglévő témákat frissíteni (pl. városoldalak, városrész oldalak): letenni erősen az alapokat, amikhez lehet új meglátogatott helyszíneket csatolni, vagy akár újralátogatások krónikáját. Így tudok a tapasztalás során bővült ismeretet hozzáadni a régiekhez. Ahol lehet az egyes kocsmák profilváltását, új szolgáltatásait, megismert új érdekességeit egyszerűen hozzáírom a régihez. Ezt a módszert máig a legjobbnak tartom, de van egy faramuci oldala:
Az egyes aloldalak visszatérő látogatói nem pont ugyanazt találják a régi helyen, ha visszajönnek. Változhat a véleményem egy-egy környékről, városrészről a tapasztalás során. Letisztulhatnak feltételezések vagy rosszul összerakott következmények. Nyilván nem akarom élesben a frissített oldalakon ezt mindig magyarázkodni. Helyette csak élményekhez utat mutatni, kedvet csinálni. Ezért mindig lazán az aktuális mentális képemet sugárzom legjobb tudásommal, akkor is, ha át kell írnom korábbi arányokat, állításokat, stb. Inkább itt leírom egyszer, hogy nem is akarom kőbe vésni a változékony valóság múló illusztrációját, csak változni vele és változtatni, ha kell. Nekem ez belefér a hitelességbe. Remélem, sokatoknak szintén!
Személyes kérdések
AKTUALITÁS:
Ez egy mindig változó világ. A kocsmák nyitnak, zárnak, átalakulnak, átneveződnek vagy elköltöznek. Mindegyik írás egy adott állapotról szól, és az idő múlásával erősen hajlamos az aktualitás elvesztésre. Sőt ehhez még csak változnia sem kell semminek, hiszen felfedezés közben írok. Mindegyik újonnan átélt kocsma alakít azon is, ahogy az összképet, az adott környék, város, ország kocsmaéletét látom és ahogy a kisebb-nagyobb “egészhez” egy-egy kocsmát viszonyítok.
Ha a képek aktualitásukat vesztik, akkor más funkciót látnak be. Ez nem egy PR oldal, ami annyira frissen tartja a megénekelt helyeket, mint a saját online felületeik. Igyekszem feltűntetni a látogatás és a fotók honlapját. Minél több idő tűnik el a túlélő helyekről is annál inkább lesz „történelmi” megemlékezés a közelmúltról egy-egy képes riportom, pont, ahogy emlékfala időközben sajnos bezárt vagy átalakult helyeknek.
KOMPETENCIA
Ez egy felfedezés alapú blog. Alapos előkészületek után írok, de nem úgy, mintha lezártam volna egy tanulmányt. A legtöbb területnek lesz nálam nagyobb kocsmaismerője. Budapestből és Zalaegerszegből állok csak ki versenyre (és egész jól állok Miskolccal és Béccsel). Viszont szívesen és alázattal ismerek meg más helyszíneken nagy kocsmaismerőket és általuk a környékbeli titkos helyeket, specialitásokat, legendákat – ez egy vállalt és kedvelt része ennek a kalandnak. Örömmel megszólaltatom őket is.
ITALMŰVELTSÉG:
Bevállalom, a legtöbb italhoz nem értek jobban, mint egy átlagember, sőt valamelyekhez talán annyira sem. A sör kivétel, arról egész sokat tudok mesélni. A többiről pedig csomót tanulok útközben. Élvezem a tárgyi tudásom bővülését is. Nem vagyok szakértő, felfedezőként írok. Azt is vállalom, ha épp a közízléssel vagy bármilyen presztízzsel ellentétesen ízlik vagy nem ízlik nekem egy-egy ital.
KOCSMÁNAK HÍVOM, KOCSMAKÉNT KÖZELÍTEM MEG
Ugye a koncepcióm egyik alapja újrakoronázni a kocsma szót írott szövegben is. Én gyakran kocsmának fogok hívni olyan helyszíneket, amiket bárnak, pub-nak, bistro-nak neveztek el, akár kávézóként (café) kontúroztak. Feltétel, hogy valami alkalmas és rendszeresen használt is legyen társasági italozásra. Ez a fő megközelítésem, de ha van egyéb funkciója a helynek (étterem, csócsóklub, társaságjátékozó, helyben fogyasztós sörbolt stb.), akár arról is megemlékezem.
A KOCSMA NEM CSAK AZ ALKOHOLFOGYASZTÓKÉ
A kocsmai körképeimnek része lesz a kávézó ember is vagy a nappal ott falatozó, teázó, aki épp egy sörözővel beszélget vagy csak a mellette lévő asztalnál ül. Más típusú ember megy nappal is kocsmába kávézni, mint Starbucks-ba. Nem feltétele a figyelmemnek az alkoholfogyasztás, érdekel a kocsmák teljes társadalma.
KOCSMA ÉS TURISTA
A blog címének második tagját, a „Turistát” is komolyan veszem. Ezért a városok kocsmaéletének a bemutatása során külön írok a meglátogatott városok benyomásairól, sőt azzal kezdem, mielőtt rákoncentrálok a kocsmaéletre. Szívesen felkutatok a városlakók által nagyon javasolt vagy véletlenül talált, #nemkocsma-szerű jelenségeket is: néha nagyon érdekes élmények érnek így is. Ráadásként alkalmilag ezeket is megírom.
A SÖRTÉMA TÉRHÓDÍTÁSA
Bizonyos koncepcióval kezdtem el a blogot, de vállalom, hogy útközben én is változok, reagálok a külső hatásokra, megkeresésekre. Aktív indulás után hamar észrevettem, hogy a kisüzemi sörvilág sokkal reaktívabb és proaktívabb a témámmal szemben, mint más alkoholforgalmazók. Ezért én is ennek megfelelően adtam ezeknek a témáknak teret a blogon. Mivel ők maguk is progresszívek, a jelen krónikáinak gyakori szereplői lesznek. Személyes érdeklődésem ezen téma iránt, még régebbi, mint a Kocsmaturista blog ötlete. Ennek ellenére soha nem szeretnék sörbloggá alakulni. Szívesebben osztanám meg a sörtémát más lelkes, motivált szerzővel. A Kocsmaturista blogban aktívan kapcsolódnánk, ahogy a lehetőség és az alkalom kínálja, de én, mint Kocsmaturista, a szerző elsősorban a főtémámnál a városok kocsmaéleténél maradhassak. Ha ez érdekes számodra, írj kérlek a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra és megbeszéljük!
KOCSMAÉLET ÉS NEM ÉJSZAKAI ÉLET
Voltatok, kik hiányoltátok, hogy nem írok klubokról, diszkókról. bulihelyekről. Ez a weboldal egyszerűen nem arról szól. Ha van valahol kocsmabuli, kocsmakoncert, élőzene, arról ugyanúgy írok, mint bármelyik másik kapcsolódó témáról, de én nem a klubéletet kutatom és közvetítem.
Arra is szólt már valaki, hogy miért dicsérem egy-egy város aktív kocsmaéletét, amikor hajnali kettőkor nincs is tömeg az utcán. Ez nem feltétel. Az éjszakai élet nem kell, hogy hajnali életet takarjon. Hozzátartozik a 21 óra is, nem csak a 3:00. Persze, igyekszem konkrét lenni a tapasztalataim időpontjáról.
Szubjektív kérdések
SOKAT ISZOK VAGY KEVESET?
Amikor mások megpróbálják megismerni a küldetésem alkoholfogyasztási szokásait általában kétféle vád ér.
- Te biztosan mindennap iszol.
- Egy hosszúlépés egy kocsmában nem is kocsmázás.
Hagyom, hogy erről mindenki azt gondoljon, amit akar. Én a saját egyensúlyomat keresem ehhez az életformához. Figyelek arra, hogy amikor nem megyek felfedező útra új városba vagy új területre, eseményre, akkor egyáltalán ne igyak alkoholt, sokszor még akkor sem, amikor a barátaimmal ülök be egy kocsmába. Szívesen kompenzálok azzal is, hogy alapból nem iszok otthon alkoholt, ritkán veszek bolti sört. Akár nem vagy alig iszok alkoholt ünnepeken, kerülöm éttermekben is, de az is előfordult többször, hogy házibuliban, szülinapi bulikon sem ittam.
Az alkoholfogyasztásom legyen lehetőleg csak a kocsmatúráké! Túráim alkalmával, egy-egy kóstolót kivéve nem iszom röviditalt, a bort alapból hosszúlépésnek, a sört pohárral fogyasztom. Alkalmi „desszertsör” kóstolást kivéve tartózkodom az 5,5% feletti söröktől is. Elég nekem, hogy a sok kicsi menjen sokra, nem vegyítem naggyal. Kocsmaélmény-e számomra a kocsmaélmény a mértéktartással is? Egyértelműen!
TÚL HOSSZAN ÍROK?
Valóban hosszan írok, de az írásaim nem elrontott rövid írások, hanem elköteleződések a hosszan írás mellett. Tudom a magamét hosszabb és rövidebb blogbejegyzésekhez is mérni, találkozok mindkettővel. Olvasói szemszögből magam számára is túl hosszan írok, de ez azért van, mert a témáim a hosszúak, nem azért mert túlrészletezek vagy magamat ismétlem. Egy város kocsmaéletének tartalmas bemutatása nem lehet olyan rövid, mint egy italbemutató vagy egy két bekezdéses elmélkedés egy elvont témában. Próbálkoztam a szétdarabolással is, de nem vált be. Statisztikailag jobban fogadtátok a hosszú írásokat, mint kisebb darabokat. Egyelőre ennél maradok.
A Kocsmaturista blog nem irodalom. Nem végig kell olvasni egy-egy cikket, hanem böngészni, és inspirálódni belőle. A Kocsmaturista a valóság kedvcsinálója vagy előzetese.