Ha van olyan, hogy kultikus hely a harmadik kerületben, akkor a Szarvas büfé mindenképpen az! Nehéz találni olyan kerületi lakost, akinek az említésére ne görbüljön mosolyra a szája, de hogy ismerik, az bizonyos. Ám vigyázat! A messziről jött ember annál könnyebben haladhat el mellette érintetlenül, amikor szalad hekkezni, sörözni vagy pancsolni a Római-partra vagy strandra … Olvass tovább
168. állomás (147. budapesti) 2 betérés alapján Az örökzöldnek ható Városmajor park mentén Buda már nem mondható frekventáltnak többé, inkább Budának mondható. Ennek az új világnak a kapujában az első kocsma a FASOR Eszpresszó. Arról a fasorról kapta a nevét, amelyik meg Szilágyi Erzsébetről kapta a nevét. Még pont gyorsan megközelíthető gyalog is a Széll … Olvass tovább
(187. állomás, 160. budapesti állomás – 6 betérés alapján) Ha netán kérdeznétek: az Illúzió lett az egyik legkedvesebb kocsmám az egész túrán. Nem pontozok és nem rangsorolok, ezt megbeszéltük. Azt viszont megengedem magamnak, hogy személyes kedvenceket kiáltsak ki. Az Illúzió a magyar kiskocsmák utópiáját valósította meg számomra. Lássuk, hogy miért! A szemem sarkából, véletlenül fedeztem … Olvass tovább
( 4 betérés alapján:) A kocsmatúrám első napján, második helyszínként, a hetedik kerület még külsőbb részén a nagy táblával hirdetett Sissi kávézház és sörözőbe tértem be, ami nem is Sissi már vagy három éve, hanem Green Caffe & Bar. A neve a “zöld” angolul. A korábbi táblát bonyodalmas lenne mozdítani. Szerintem amúgy kifejezetten jól áll … Olvass tovább
(1. állomás, 1. budapesti állomás, három betérés alapján) A túrám legelső spontán állomása, a középső-Erzsébetvárosi Halász volt, ezen a hangulatos retró utcasarkon, ilyen jópofa kék hordókkal teraszosítva. Az első korty – itt először kóstolt – Karikás pálinkánál visszaemlékeztem, hogy egyszer kávéztam már itt. Akkor arra figyeltem, akivel voltam. Most jobban körülnézem. A nyitó helyszín pont nem volt igazán … Olvass tovább